„A raszájanák révén ezeket nyeri el az ember: hosszú élet, kiváló memória és intellektus, mentesség a betegségektől, egészséges ragyogás, jó arcszín, mély, erőteljes hang, a test és az érzékszervek nagy ereje, annak képessége, hogy az ember szavait megvalósulni lássa, méltóságteljesség, szépség.” – Csaraka-szamhitá (6.1.7-8.)
Az ájurvédikus orvoslás hagyományos nyolc ága közül hetedikként és talán legfontosabbként tartják számon a raszájanák, az „életelixírek” tudományát. A raszájanák főleg növényi és ásványi összeevőket tartalmazó, komplex készítmények, melyeket hagyományosan a fiatalság megőrzésére, az életerő fokozására és a hosszú élet elérésére használnak. Az elmúlt évtizedekben laboratóriumi és klinikai kutatások is igazolták lenyűgöző, rendkívül széles körű hatásaikat: egyidejűleg hatnak a központi idegrendszerre, az endokrin rendszerre és az immunrendszerre; segítik a szövetek, az enzimek, a sejthártyák normális működését, megtisztítják a vért és méregtelenítenek; javítják a stresszekkel való megbirkózás képességét, gátolják a korai öregedést, növelik az intelligenciát és a mentális tisztaságot, fokozzák a betegségekkel szembeni ellenállást, a nemzőerőt, a vitalitást, javítják az emésztést, ragyogó bőrt és egészséges arcszínt hoznak létre, és ha mindez még nem elég, a Földön ma ismert leghatékonyabb szabadgyök-fogó anyag is egy raszájana-készítmény.
Az élet veleje
A „raszájana” kifejezés két szanszkrit szó, a rasza és az ajana összetétele. Ajana utat, folyamatot, előrehaladást jelent, míg a rasza a legárnyaltabb szanszkrit szavak egyike. Alapjelentése nedv, lé, életnedv, folyadék, valaminek az éltető veleje, lényege, legkiválóbb része, továbbá folyékony tápanyag, íz és érzés. A rasza egyúttal metafizikai és filozófiai fogalom: A védikus időktől fogva kapcsolatba hozzák a teremtő ősvizekkel, a férfimaggal, a test éltető lényegével, a növények gyógyerejével, a halhatatlanság nektárjával és a szent szóma itallal, valamint az isteneknek felajánlott áldozat esszenciájával. A késő-védikus kor egyik legfontosabb papi kézikönyve, Satapatha-bráhmana szerint a raszát, az áldozat esszenciáját a szél emeli a mennybe, ahol az istenek élvezik azt.
Az Upanisadok szövegeiben, ahol a test a kozmikus áldozat mikrokozmikus színtereként jelenik meg, a rasza misztikus értelmet kap: a test éltető nedveit és folyadékait átalakítja az intenzív jógagyakorlás tüze, melyet a lélegzet szele szít, és az így létrejött szellemi erő és fény hozza létre a megvilágosító Tudást. A rasza a spiritualitás folyékony esszenciája, a minket körülvevő és a testünkben létező világmindenség éltető lényege és veleje; áramló, gyönyörűségteljes nedv, mely önmagába gyűjti a szellemi energiákat.
A Maitrí-upanisadban azt olvashatjuk, hogy amint a természet alapminőségei (a tamasz, a radzsasz és a szattva) az isteni átszellemítés hatására egyre finomabbá válnak, a legfinomabb minőségből, a szattvából végül létrejön a rasza, mely az ember tudatosságból álló részét képezi. A Taittiríja-upanisad pedig így ír: „Kezdetben volt a nemlétező, abból született meg a létező. Önmagát önmagából teremtette, ezért hívják jól teremtettnek. Ez a jól teremtett a rasza. E raszára szert téve az ember tiszta gyönyörűséggel, ánandával telivé válik. Mert ugyan ki tudna lélegezni, ki tudna élni, ha nem létezne a térben ez a tiszta gyönyörűség? Ez az, ami boldogsággal tölt el. Ha valaki ebben a láthatatlanban, testetlenben, meghatározatlanban, támasz nélküliben szilárd támaszra lel, félelem nélkülivé válik.”
Jóga, tantra és alkímia
A középkori tantrikus és jógaszövegek beszélnek női és férfi minőségű raszáról, melyek a két ősprincípiumot, Sivát és Saktit nyilvánítják meg, és amelyek cseppekben (bindu) jelennek meg. Amikor ezek egy tökéletesen harmonikus egyensúlyba kerülnek a testben, létrejön belőlük a fiziológia csodálatos esszenciája, a mahá-bindu, amelyből a megszabadult jógi halhatatlanná vált valója kifejlődik.
Az ind filozófiában a rasza az esztétikai élvezet, valamint ennek magasabb szintű aspektusa, az isteni valóság tapasztalatának extatikus érzése. Ezen felül a rasza az alkímia szakszava is, ahol higanyt jelent, melyet Siva termékenyítő magjával vagy életerejének velejével azonosítanak, s az alkímiai transzmutáció és testi átlényegülés kulcsának tartanak. A rasza-ajana a higany útja, amint egyre nemesebb anyagokká válik. Az alkímia e ponton összeolvad az orvoslással, ám sok esetben annak elfajzásává is válik: a középkorban – akárcsak Európában – a fizikai halhatatlanságot, a sérthetetlen testet, valamint a „természetfeletti” erőket keresték ez úton. Az ájurvédában mindezeken túl a rasza a megrágott, nyállal elkeveredett táplálék, az első dhátu, „testszövet”, amely a többi dhátuvá alakul. Bővebb értelemben testfolyadékot is értenek alatta, továbbá az ételek hat alapvető minőségét vagy „ízét”.
A raszájana jelentése tehát a rasza, az éltető, tápláló nedvek és anyagok útja, átalakulása, mind finomabb formájúvá változása. A raszájana szerek a testbe bevitt tápanyag (rasza) egyre szubtilisebb formába történő átalakulását támogatják, hogy a legtisztább értelemben vett raszává, éltető nedvekké legyenek.
A test esszenciája
Az ájurvéda felfogása szerint ugyanis a raszájanák életet tápláló hatása mindenekelőtt azon alapszik, hogy közvetlenül a test finom esszenciáját táplálják. Általában ódzsasznak nevezik a test és az életműködés végtelenül szubtilis lényegét, mely a feldolgozott táplálék legfinomabb formájaként, egy akár hetekig tartó folyamat által jön létre a testbe bevitt anyagok finomodása, valamint a közben létrejött toxikus anyagok eltávolítása révén. Az ódzsasz az élet ereje, a tudatosság fénye, a boldogság tiszta öröme. Benne kapcsolódik össze az anyag és a szellem; nélküle egyszerűen nincs élet. Ezzel együtt koordináló intelligencia is, mely mint egy kiváló karmester, összehangolja test-elme rendszerünk megannyi tagból álló zenekarának „muzsikáját”. Az öregedés, a legyengült immunitás, a krónikus betegségek mind az ódszasz elapadására vezethetők vissza, melynek fő okai a mindennapos stresszek, a környezet mérgei, az önpusztító életvitel, valamint a romboló gondolatok.
A raszájanák különlegessége, hogy egyrészt azonnal ódszasszá válnak, mégpedig anélkül, hogy eközben melléktermékeket képeznének, másrészt pedig hozzásegítik a fiziológiát, hogy maga is mind több ódzsaszt képezzen szöveteinek finomodása által. Az ájurvédikus felfogás szerint a raszájanák hatása azért olyan erőteljes és széles körű, mert a test és a szellem találkozási pontjánál hatnak. Elkészítésük és komplexitásuk révén olyan finom és „intelligens” anyag keletkezik, mely túlmutat az anyag fizikai hatásain. Ennek köszönhető az is, hogy némely raszájanák közvetlenül képesek a magasabb tudatszintek megtapasztalása felé emelni. A Csaraka-szamhitát (6.1.78-80), az ájurvéda egyik alapművét idézve: „Mint a halhatatlan istenek ambróziája (amrita) és az égi kígyók nektárja (szudhá), olyan volt a raszájana elve az ősi bölcsek számára… aki a raszájanát az előírt módon használja, nem csupán hosszú életet nyer a földön, hanem halála után abba a fénnyel teli világba kerül, amelyben az isteni bölcsek lakoznak.”
A raszájanákkal kapcsolatos modern kutatások egyik úttörője, az Ohioi Egyetem indiai származású professzora, Hari Sharma szerint a raszájanákat úgy lehet elképzelni, mint különleges „hangvillákat” – olyan rezgéscsomagokat, amelyek a test különböző részeivel vagy rendszereivel együtt rezonálnak, és segítenek abban, hogy az adott területeken „visszaállítsák” a biológiai intelligencia rezgéseit. Mivel a raszájanák igen finoman „hangoltak”, optimális működésük egy számukra kedvező környezetben, vagyis egy olyan, megtisztult és lefinomodott szervezetben nyilvánul meg, amely maga is képes „ráhangolódni” finomságukra. A raszájana alkalmazását ezért az ájurvédában általában megelőzi a méregtelenítő eljárások alkalmazása és a főbb egyensúlytalanságok helyreállítása. A raszájanák tartós fogyasztásának pedig fontos kísérője a rendszeres spirituális gyakorlás, valamint a rendezett és tiszta életvitel. Oly sok nagy hagyománnyal összhangban, az ájurvéda is azt vallja, hogy a hosszú, egészséges és boldog élet alapja elsősorban az élet szellemi alapjainak lerakásával teremthető meg, az életelixírek alkalmazása ehhez hozzátett, rendkívül hatékony segítség, ám soha sem saját erőfeszítéseinket helyettesítő csodaszer.