Az emberben és a természetben ezerszámra fordulnak elő különböző biológiai ciklusok. Ha ezek apró változásaihoz igazítjuk az életünket, az hatalmas támogatást jelenthet a jó közérzet és egészség megteremtéséhez. Ennek gyakorlati megvalósításában nyújt segítséget az ájurvédikus napi rutin követése.
A természetben rend van és rendszeresség: Ez nem statikus, merev rend, hanem rendezett változás: ritmusok, ciklusok következnek egymásra s mozdítják előre az Élet fejlődését, az emberben és a természetben egyaránt. Ahogyan a természet is összehangolja a maga napi és havi ciklusait, a pihenést és aktivitást, a táplálkozást és megtisztulást az élet minden területén, ugyanúgy a szervezetben is ezek a ciklusok a környezet tágabb ciklusaihoz vannak idomítva.
Például, a modern tudomány is kiderítette, hogy az emberek reggel kilenc óra körül kapnak a leggyakrabban szívinfarktust, mert a vérlemezkék ekkor a leginkább hajlamosabbak összetapadni, és ez elzáródást okoz az erekben, bár pontos tudományos magyarázat még nincs arra, hogy miért történik ez. Az ájurvédikus felfogás egyszerű magyarázatot kínál: reggel és kora délelőtt a környezetben és a szervezetben is előtérbe kerül a Kapha dósa működése, s ekkor testünk leginkább hajlamos az elzáródás és az összetapadás jellemzően Kapha tüneteit produkálni.
Bár az emberben születésétől fogva, ösztönösen él a hajlam, hogy a természet finom változásait kövesse, rohanó vagy éppen túl sokat ülő életmódunk, felvett rossz szokásaink hamar „elrontanak” minket. Vegyük például a kortizol nevű hormont, amely nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy szervezetünk képes legyen ellenállni a különböző stresszhatásoknak; e hormon nélkül bármilyen tevékenység szinte letaglózna minket. A test kortizoltermelő mechanizmusa egy 24 órás ciklus szerint jár. A mellékvesekéreg kora reggel, 6 óra körül választja ki legnagyobb mértékben: ekkor kellene felkelnünk és elkezdenünk a napi aktivitást. Legkisebb mértékben pedig késő délután termelődik, amikor a természet már pihenni készül, s nekünk is áldásos lenne követnünk példáját.
A dósák és a napszakok
A bioritmusok tanulmányozása, amely még csak gyerekcipőben jár a nyugati orvostudományban, aprólékosan és szisztematikusan kidolgozott az ájurvédikus hagyományban. Az ájurvéda legfőbb elve a tekintetben az, hogy a három dósa tulajdonságai ciklikusan végigvonulnak ez egész napon.
Nézzünk hát, hogy mit mondanak a bölcsek az ájurvédikus napi rutin tekintetében!
Kora reggel, ahogy ébred a természet, a Váta élénksége hatja át a környezetet. A reggel és a kora délelőtt csendje a Kapha időszaka. A késő délelőtt és a dél az aktivitásé, a tevékenységé. Ekkor delel a nap, s a környezetben és bennünk is ekkor a legerőteljesebb a Pitta és az emésztő erő, az agni. Ez a legalkalmasabb idő az ebédre, a napi fő étkezésre. Kora délután újra a Váta tevékeny, aktív időszaka következik, majd a napnyugta és az este nyugalmát a Kapha biztosítja. Ekkor (10 óráig ezáróan) a legjobb nyugovóra térni. Este tíz óra után a Pitta veszi át az uralmat, a belső tűz azonban már nem annyira emészt, mint inkább megtisztítja a szervezetet a salakanyagoktól, és újjáépíti a szöveteket.
A három dósa egymást követő időszakai így mintegy négyórás periódusokban váltják egymást:
Kapha reggel 06-tól 10-ig
Pitta 10- től 14-ig
Váta 14- től 18-ig
Kapha jön 18- tól 22-ig,
Pitta 22-től 02-ig,
Váta 02-től 06-ig.
A rendszeresség fél egészség
Az ájurvédikus napi rutin sarokköve a rendszeresség. Mivel a természetben is rend van és ismétlődés, az ember – a természet része – számára is fontos, hogy rendszeresen éljen: rend legyen benne és körülötte. A rend és a rendszeresség könnyebbé teszi az életünket, táplálja és erősíti bennünk a harmóniát és az egészséget, és ha ez valamiért meggyengült volna, segít ismét természetes mederbe terelni életünket. A rendszeres életvitel különösen a nyugtalanságra, változásra, az egyensúlyi helyzetből való kimozdulásra egyébként is olyannyira hajlamos váta dósa harmonikus működésének megőrzéséhez járul hozzá. Mindezekért igen áldásos egy rendszeres napi rutin követése.
Az ájurvédikus napi rutin
Mivel a tevékenység és a nyugalom szervesen egymásba fonódó párost képez, minden egyes napunkat az előző nap éjszakája alapozza meg. Ha jól kipihentük magunkat, a napunk is boldog lesz: nyugodt, derűs elménk szépnek és beteljesítőnek éli meg az élet tapasztalatait. Ha viszont fáradtak, kialvatlanok vagyunk, az élet, bármilyen kellemes ingereket is tartogasson, egyszerűen nyomorúságosnak tűnik.
Pihentségünket alvásunk mennyisége és minősége biztosítja. A mennyiség azt jelenti, hogy aludjuk ki magunkat, annyit, amennyire szervezetünknek szüksége van ahhoz, hogy megújuljon és feltöltődjön. Ennek időtartama egyénenként változó lehet, 7-8 óra vagy csak 5-6, a lényeg az, hogy saját szükségleteinket kövessük. A minőségi alvás tekintetében az ájurvéda azt tanácsolja, hogy minél korábban (lehetőleg este 10 óra előtt) feküdjünk le, és minél korábban keljünk fel.
Reggeli rutin
A Váta periódusban, legkésőbb hat óra körül felkelve ugyanis élénken és tiszta fejjel ébredünk, s a Váta jellemzőit élvezhetjük egész nap: frissek, könnyedek, életvidámak leszünk. A Kapha periódusban felkelve (különösen reggel nyolc után) sokkal nehezebben, bágyadtabban indulunk be, főként, ha uralkodó dósánk is a Kapha.
A felkelés utáni időszak legyen a tisztulásé! Közvetlenül azután, hogy felkeltünk, igyunk egy pohár langyos vizet (Váták és Kaphák egy kis mézet és citromlevet is tehetnek bele), ez megindítja az emésztést, továbbá elősegíti a belek mozgását és ürítését. Majd mossunk fogat és egy kis kanálkával kaparjuk le az éjszaka felgyülemlett lepedéket a nyelvünkről. Igen ajánlatos ezt eltávolítani, mert különben a nap folyamán csak újra visszakerülne a szervezetünkbe az a méreganyag, amit már kiválasztottunk, azonkívül ez a toxinokból és baktériumokból álló ragacsos lepedék a fogainkat is erőteljesen károsítja. (Ez utóbbit már a fogorvosok is felismerték, és az amerikai fogorvosszövetség szájápolási ajánlatában a reggeli nyelvkaparás is szerepel.) Kiváló hatású a reggelente fürdés előtt végzett olajmasszázs, mely erősíti az izmokat, fiatalítja nemcsak a bőrt, de az egész testet, és eltávolítja a tisztátalanságokat. Használjunk szezám- vagy (főleg Pitták) kókuszolajat. Ezután – ha kell – borotválkozzunk és vágjuk le a körmeinket. Gargalizáljunk és öblögessük a szánkat szezámolajjal. Ez kitűnően erősíti a torkot, és rendkívül hatékonyan pusztítja a szájban található baktériumokat.
A reggel a legjobb időszak egy könnyű testgyakorlásra. Végezhetünk testtípusunknak megfelelő jóga- és légzőgyakorlatokat (ászanákat és pránájámát), de nagyon jó hatású a napüdvözlet (szúrja namaszkára) nevű jógagyakorlatsor is. A leghatékonyabb energiatöltési mód azonban a meditáció, különösen az olyan mélymeditációs technikák, mint a Transzcendentális Meditáció, amelynek gyakorlása után nem csak pihenten, de tiszta fejjel, örömmel megtöltekezve, az alvás kábaságának utolsó maradékától is megtisztulva vethetjük bele magunkat a napi aktivitásba.
A meditáció után a reggeli legyen könnyű. Vátáknak kiadósabb és melegebb ételre van szükségük, Kapháknak csak valami egészen könnyűre, hogy segítse őket beindulni. A Pitták különösen ügyeljenek arra, hogy ne hagyják ki a reggelit, erős emésztő tüzük következtében gyomruk szélsőségesen reagál a kihagyott étkezésekre.
Irányelvek a napi teendőkhöz
Fő étkezésünk az ebéd legyen, dél és egy óra között. A Nap ekkor delel, és ugyanúgy, ahogy a környezetben, bennünk is ekkor a legerősebb az emésztő tűz. Az ebéd legyen bőséges, de ne túl nehéz, tápláló, szattvikus és a dósáinkat nyugtató, és lehetőleg mind a hat alapvető íz legyen meg benne. Az ebédhez kortyolgatott folyadék, lasszi vagy felforralt víz segíti az emésztést. Ebéd után üljünk öt percet nyugodtan az asztalnál, hogy emésztésünk nyugodt körülmények között induljon be. Jó az is, ha bal oldalunkon fekve rövid ideig pihenünk. Segíti az emésztést, ha ezután teszünk egy rövid, 20 perces sétát. Ne együnk annyit, hogy utána nehéznek érezzük magunkat. A jó ebéd az, amelyik energiával és boldogsággal tölt fel minket, s elfogyasztva frissebbnek, energikusabbnak érezzük magunkat.
A rövid pihenő után visszatérhetünk munkánkhoz. Munkánk végeztével egy délutáni délutáni meditáció segíthet abban, hogy eltávolítsa a napközben felgyülemlett fáradtságot és feszültséget, és utána frissen, kipihenten vághatunk neki egy kellemes, nyugodt estének.
Esti rutin
A meditációt korai vacsora kövesse, lehetőleg este 6-7 óra között. A vacsora könnyű legyen, lefekvésig ürüljön ki a gyomorból, hogy éjszaka ne kelljen sokat emésztenünk. Este ne fogyasszunk nehéz ételeket, mint amilyenek a savanyított tejtermékek vagy az olajban sültek, esetleg húsételek! Nagyon nehezen emészthetőek, rengeteg emészthetetlen salakanyagot, ámát termelnek, és erősen tamaszikus jellegűek, hatásukra reggel nehezen, tompa fejjel fogunk ébredni. Vacsora után jót tesz egy rövid séta. Az alvásra készülés jegyében valamilyen kellemes, relaxáló tevékenységet végezzünk. Este ne nézzünk akciófilmeket, s ne olvassunk olyan könyveket, melyek izgalomban tartanák idegrendszerünket, inkább valami lélekemelő, spirituális irodalmat válasszunk. Nyugodtan, békésen hangolódjunk a lefekvésre, az éjszaka pihentető csendjére.
Korán feküdjünk le, 21 és 22 óra között. Ekkor még tart a Kapha periódus, s ennek nyugodtsága mély, pihentető alvást biztosít számunkra. A hosszú élet egyik titka, hogy megfelelő időben s megfelelő ideig aludjunk. Ha a Kapha időszakban nem fekszünk le aludni, gyakran érezzük, hogy ismét éhesek és aktívak vagyunk – ez az aktivitás azonban már a szervezetünk megújulásának, pihenésének rovására történik. A késői, különösen az éjszakai evés sem ajánlatos, testünk ekkor már pihen és tisztítja önmagát, így a késő este vagy éjszaka elfogyasztott étel ámaként rakódik le a szervezetünkben. Lefekvés előtt, ha jól esik, fogyasszunk meleg vagy langyos tejet, cseppnyi ghível és mézzel vagy nádcukorral. Fűszerezhetjük kurkumával, kardamonnal, gyömbérrel, fahéjjal. Kellemes álmot, és tiszta fejjel való ébredést biztosít, ha lefekvés előtt 5-10 percig Gandharva zenét vagy Számavéda recitációt hallgatunk.
(Az írás először a tminfo.hu oldalán jelent meg.)