„Ha fáradt vagy, az élet egyszerűen nyomorúságos”, mondja Maharishi Mahesh Yogi. Mégis, kifacsart világunkban leggyakrabban megfáradt embereket látunk álmosan lótni-futni, kiknek nincs ideje boldognak lenni. Mit tanít az életerő, a pihenés, és a boldogság kapcsolatáról az „élet tudománya”, az Ájurvéda? Az alábbi cikkben ennek leglényegesebb elemeit foglaljuk össze.
Ódzsasz: az élet ereje
A fáradtság az életerő, az energia hiánya, gyengébb működés vagy éppen teljes működésképtelenség, mind a testi, mint a lelki szinten. Az Ájurvéda ódzsasznak nevezi azt az életerőt, mely a testben és az elmében egyaránt megteremti az egyensúlyt, s fenntartja nem csupán az egészséges életműködést, de a lélek tisztaságát és spirituális erejét is biztosítja.
Az ódzsasz az élet veleje, táplálója, és végső soron kiteljesítője: az ódzsasz teszi lehetővé az idegrendszer és a fiziológia számára a magasabb tudatállapotok megtapasztalását és fenntartását. Ódzsasz nélkül nincs éberség, ódzsasz nélkül nincs tiszta gondolkodás, ódzsasz nélkül nincs spirituális tisztaság. Az ódzsasz harmóniát és elégedettséget teremt az elmében: a boldogság, a kiegyensúlyozottság és megelégedettség tapasztalatát. A lelki élet magasztos derűjét.
Az ódzsasz az Ájurvéda tanítása szerint a kipihent, kifinomodott idegrendszer és a harmonikusan működő emésztőrendszer kölcsönhatása révén jön létre, mint a szervezet anyagcseréjének legfinomabb terméke, az életműködés kvintesszenciája.
Az ódzsasz termeléséhez elengedhetetlenül fontos, hogy testünk-lelkünk megkapja a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenést. A serkentőszereknek sajnos éppen az a hátránya, hogy nem energiát adnak, hanem mesterséges izgatottságot teremtve saját tartalékainkat égetik el. Ezenfelül megbontják az aktivitás-pihenés természetes ciklusát, és akkor sem hagynak minket lenyugodni, amikor a természet szava ezt diktálná. Hosszú távon egyensúlyzavarokat teremtenek mindhárom dósa működésében, s később komoly problémák okává lehetnek. Kerüljük hát ezeket, s lehetőleg forduljunk természetes (mód)szerekhez. Ezek közül legalapvetőbb és leginkább magától értetődő az alvás.
A megújító mélypihenés
A nyugalom az élet alapja, az alvás és a pihenés minden hatékony cselekvés és siker gyökere. Aludjunk eleget! Nincs olyan dolog, amivel többet tehetnénk az egészségünkért! Egészen más az élet, amikor kipihenten ébredünk: észrevesszük az élet apró szépségeit, jobban örülünk minden kis apróságnak. Van erőnk boldognak lenni. Minden érzékszervi tapasztalatunk örömet hoz szívünkbe: ez a pihenés közben termelődött ódzsasznak köszönhető. Próbáljuk alvásunkat a természetes mederbe terelni: lehetőleg korán, a természettel együtt térjünk nyugovóra, és vele együtt is ébredjünk.
Az Ájurvéda és szinte az egész Védikus hagyomány a test és lélek éltető erőinek megújítására a mély meditáció csendjét tartja legalkalmasabbnak. A Transzcendentális Meditáció által nyújtott mély pihenés semmihez sem hasonló módon regenerálja a szervezetet, és tölti fel energiatelepeinket. A TM során megtapasztalt tiszta tudat – a szamádhi – állapotában a meditáló a mindenség alapjául szolgáló Egyetemes Lét állapotában nyugszik el, s töltekezik fel annak határtalan energiatengeréből. A mélységes csend tapasztalata ódzsaszban fürdeti az idegrendszert és a testet. Mérések bizonyítják, hogy a TM-technika gyakorlása gyakorlása nagyságrendekkel javítja a szervezet megújulási képességét, nem csupán a szervek és a sejtek szintjén, de a molekuláris szinteken is: a TM-technikát gyakorlók DNS-ének önmegújító képessége, egyedülálló módon, csaknem 100 százalékos! A csend és harmónia közvetlen megtapasztalása pedig nem csak a testben, de a lélekben is rendet tesz: gyakorlásunk eredménye tiszta, világos, gondolkodás, éles, összeszedett elme, belső nyugalom és lelki derű lesz.
Az vagy, amit megeszel
Az „az vagy, amit megeszel” bölcsességének jegyében figyeljük az étrendünket, hiszen az ódzsasz termelésében a másik legfontosabb tényező az emésztés minősége. Ha minden nap tompának, lelassultnak, kimerültnek érezzük magunkat, annak ellenére, hogy eleget alszunk, az valószínűleg azt jelenti, hogy étrendünk túl sok energiafogyasztó ételt tartalmaz. Kerüljük a nehezen emészthető, zsíros-húsos ételeket, a finomított szénhidrátokat, melyek a Kapha egyensúlyának kibillentésével és a szervezetben felhalmozódott salakanyag, az áma növelésével tovább fokozzák letargikus állapotunkat. A húsevés csökkentése vagy elhagyása már önmagában is magasabb energiaszintre emeli szervezetünket, és tisztábbá teszi tudatunkat. A tömegételek, konzervek, maradékok, az adalékanyagokkal, tartósítószerekkel és mindenféle kemikáliákkal mérgezett élelmiszerek rendkívül nehezen emészthetők, minimális tápértéket képviselő, halott élelmiszerek. Nincs bennük frissesség, nincs bennük életerő.
Ha étrendünk friss, energiában gazdag, s olyan tápanyagokat tartalmaz, melyeket a test könnyedén alakít át ódzsasszá, tapasztalni fogjuk, hogy a testünk-lelkünk is milyen energiával telt lesz. Térjünk hát át az életerő növelő étrendre, s fogyasszunk friss gyümölcsöket, zöldségeket és fűszernövényeket, valamint teljes gabonaféléket.
Táplálkozási tanácsok
A természet energiaraktárai a gabonamagvak, közülük is a legkönnyebben emészthető a rizs és a búza, tápanyagokban leggazdagabb a rozs és a köles. Rengeteg energiát tartalmaznak a hüvelyesek (dhálok) is, ám fontos, hogy ezeket ghível vagy (olíva)olajjal együtt főzzük meg, különben szárazságot teremtenek a szervezetben.
A zöldleveles zöldségek különösen gazdagok ásványi- és rostanyagokban. Legkönnyebben energiává alakítható tápanyagforrásunkat a friss, édes, lédús gyümölcsök jelentik. Sok ódzsaszt nyújt a szervezetnek a reggelire fogyasztott, megpárolt, édes alma; ha pedig éhesek vagyunk két étkezés között, ne nassoljunk, hanem együnk meg egy lédús körtét.
Az életerő egyik legkitűnőbb forrása a mazsola. Az Ájurvéda szerint a mazsola növeli az emberben a tisztaságot, a szattvát, nyugtatja az elmét és a szívet, s javítja közöttük az összhangot. Gazdag vasban és B6 vitaminban, valamint magnéziumban, kalciumban, cinkben és káliumban. Az éjszakára beáztatott, reggel elfogyasztott mazsola erősíti a szívet, javítja az emésztést és segíti a belek kiürülését. Személyenként egy maréknyit számoljunk, és az áztatóvizet se öntsük ki, hanem reggel felkelés után kortyolgassuk el!
Segítenek a fűszerek is: pároljunk meg köményt, koriandert, édesköményt és kurkumát ghíben vagy olíva olajban, és aztán ehhez adjuk a zöldségeket. Csodákat tesz, ha egész nap során, nagyjából félóránként, felforralt, majd ihatóra hűtött vizet kortyolgatunk. (Nem a mennyiség, hanem a rendszeresség a fontos, két-három korty megteszi). Nyugodtan használjunk termoszt. Ivóvizünket energetizálhatjuk a következő fűszernövényekkel: 1 liter vizet negyed teáskanál római köménnyel, harmad teáskanál édesköménnyel és két csipet édesgyökérrel forraljunk össze.
Az alábbi „ódzsasz-bomba” rendkívül tiszta hatással van az elmére, segít lenyugodni a nap végén, s pihentető, mély álmot biztosít: Forraljunk fel egy csésze tejet, hűtsük iható hőmérsékletűre, majd turmixoljuk össze 4-5 szem datolyával és egy csipet fahéjjal. Télen melegen, nyáron szobahőmérsékletűre hűtve fogyasztandó.
További praktikák az életerő növelésére
Segít megnyugtatni az idegrendszert és ódszasszal tölteni fel a testet a szezámolajos masszázs, az abhjanga is. Számos gyógynövény erősíti és tonizálja az idegrendszert: fekete tea helyett fogyasszunk gyógynövényteát! Teremtsünk életünk minden területén tisztaságot és rendet: környezetünkben, otthonunkban, napirendünkben, kapcsolatainkban. A Gandharva zene otthonunkban a harmónia és a csendes derű atmoszféráját árasztja szét. Energiát adnak a légzőgyakorlatok és a jóga ászanák, utóbbiak közül különösen a gyertyaállás (szarvangászana) és az ekeállás (halászana) bizonyul hasznosnak.
Legyünk aktívak! A tespedés nem konzerválja az energiánkat, sem testileg, sem szellemileg. Végezzünk rendszeresen testmozgást, és élvezettel adjuk át magunkat az általa okozott felszabadultságnak és örömnek. Fontos, hogy ne hajszoljuk agyon magunkat; a mozgás öröme és ne a kimerültség legyen a célunk! Ha nincs olyan sport, amelyet szívesen és élvezettel végeznénk, sétáljunk egy nagyot!
Őrizzük lelkünk frissességét rendszeres olvasással, tanulással, önfejlesztéssel. Felemelő, lelkesítő olvasmányokat vegyünk a kezünkbe, szent könyveket és magasztos írásokat, melyek felfrissítik szellemi energiáinkat, felébresztik bennünk a lelkiség tüzét, s egy magasabb célok által vezérelt életre ösztönöznek minket.
(Az írás egy korábbi változata az Elixír magazin 2003. márciusi számában jelent meg.)